Németország 2018

 Diákcsere 2018
Sinsheim


Április 9.-én reggel mindenki nagy izgalommal ébredt, hiszen aznap délelőtt érkeztek iskolánkba a német cserediákok Sinsheimből. Bár már mindenki felvette a kapcsolatot partnerével a program előtt és fotókról már ismertük egymást, mégis tartottunk az első találkozástól. Vajon a fotók alapján felismerjük majd őket? A találkozás persze nagyon jól sikerült és megérkezésük után a diákokat és tanáraikat a kollégiumban láttuk vendégül, ahol közös játékra invitáltuk őket. Ebéd után mindenki hazavihette cserediákját és a délutánt mindenki a családjával töltötte. A hét nagyon eseménydúsan telt itt Magyarországon. Kedden Keszthelyen voltunk, ahol elvittük őket a gyönyörű Festetics kastélyhoz, illetve egy kis városnézésre is sor került. A szerdai napot az iskolában töltöttük, mert szerettük volna megmutatni nekik, hogy telik nálunk egy diáknap. Nagyon jól érezték magukat és a délután során egy röplabda mérkőzésen is részt vettek a magyar diákokkal. Csütörtökön kisvasúttal körbevezettük őket Pécsett, majd pénteken Budapestre utaztunk, ahol megnéztük a Várnegyedet, a Parlamentet, a Szent István Bazilikát és este a Citadellához is felsétáltunk. Szombaton délután indultak haza a német cserediákok és bár tudtuk, hogy két nap múlva viszont látjuk őket, mégis nehéz volt a búcsú. Hétfőn kora reggel indultunk busszal Budapestre, ahonnan repülővel utaztunk tovább Frankfurtba. A repülés hatalmas élmény volt, hiszen sokan közülünk most repültünk először. Késő délután érkeztünk Frankfurtba, majd busszal utaztunk tovább Sinsheimbe. Mikor megláttuk a Sinsheim táblát, hatalmas izgatottság fogott el minket. Az iskolájuknál vártak minket a diákok és persze a szüleik is, akik nagyon kedvesek, aranyosak és vendégszeretőek voltak. Az estét a családdal töltöttük, mindenki megismerte a fogadó szüleit és testvéreit, illetve az ajándékainkat is átadtuk. Kedden Strasbourgba utaztunk, ahol egy rövid belvárosi séta után hajókiránduláson vettünk részt az Ill folyón, majd megnéztük a Székesegyházat és aki szeretett volna felsétálhatott a tetejére, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a városra. Délután miután visszaérkeztünk Sinsheimbe, az egész csoporttal közösen elmentünk vacsorázni és egy parkban töltöttük a délutánt. Szerdán az iskolában részt vehettünk az első tanórán, majd egy Sinsheim közelében lévő városba látogattunk el, Heidelbergbe. Heidelberg csodaszép egyetemi város a Neckar folyó partján, Németország legrégebbi egyetemével, rengeteg diákkal. A város nevezetességei közé tartozik az óváros, hangulatos macskaköves sikátorokkal és a főutcával, az öreg híd (Alte Brücke) és a vár, ahol a világ legnagyobb, 220 ezer literes boroshordója található. A csütörtöki napot egy élményparkban töltöttük, egy Sinsheim melletti kisvárosban. Különböző ügyességi feladatokat kellett megoldanunk csapatokban, több méter magasan kötelek segítségével. Nagyon élveztük és eléggé el is fáradtunk a nap végére. Pénteken az első tanórát szintén az iskolájukban töltöttük, ezután pedig az Auto-Technik- Museumba mentünk, ami Sinsheim egyik leghíresebb nevezetessége. Bár mindenki azt gondolná, hogy unalmas lehet, egyáltalán nem. A tankok, helikopterek, a régi gyönyörű autók, a repülők mind hihetetlen látvány. A múzeum mögött pedig egy vidámpark épült, és ha már ott voltunk nem hagyhattuk ki és minden játékot kipróbáltunk. Este búcsúzásként egy grill partyt szerveztek nekünk a diákok és szüleik, hiszen ez volt az utolsó este, amit ott töltöttünk. Az este során rengeteget beszélgettünk, nevettünk, táncoltunk és énekeltünk, mindenki nagyon jól érezte magát. Szombaton délután indultunk haza, ezért a délelőttöt mindenki a családjával töltötte. Kora délután az iskolájuknál találkoztunk, ahol mindenki elbúcsúzott partnerétől és családjától, valamint egy utolsó közös fényképet is készítettünk. Persze, mint minden búcsúzás ez is nehéz volt, de ezután is tartani fogjuk velük a kapcsolatot és reméljük, egyszer viszont látjuk majd őket. Hogy miért is érdemes részt venni egy diákcsere programon? Megismerhetünk egy másik kultúrát, hagyományokat, nyelveket gyakorolhatunk, nemzeti ételeket kóstolhatunk, barátokat szerezhetünk és nem utolsó sorban életre szóló élményeket gyűjthetünk.

Fábián Vanessza, 11.c